Szerelmem, ki örökké velem

A szerelem, mely rólad szól, A szerelem, mi örökké tart. Az élet, mit te jelentesz nekem, Az élet, mely szerelmeddel teli.   Soha egy percet sem nélküled.   Kezeidben a gyengéd érintés, Kezeidben a finom ölelés. Karjaidban a biztonság, Karjaidban teljes boldogság.   Soha egy percet sem nélküled.   Ajkaidon finom csókok, Ajkaidon az örök szerelem. Szemeidben az öröm s a boldogság, Szemeidben látom a közös jövőt.   Soha egy percet sem nélküled.

Ha a szív szeret

Nyíló szerelem Virágzik benned. Szeme csillanása, Szíved dobbanása. Csókjai s ölelései Az éltető elemeid. Napsugár szirmodon, Vízcsepp száradon. S árnyék fedte le A szeretett szívet. Elűzte a sugarakat, Nem süt már a nap. Nincs fény s víz, Már nem virágzik. S hervad a lelked, Ahogy megsebzett. S lehet akárkid, Csinálhatsz bármit, Ha a szív szeret, Mindent elfeledsz.

Gondolkoznod kellett volna

Meggondolatlan voltál ma, Nem tettem én semmi rosszat. Megbántottál nagyon engem, Bocsánatomért esedezhetsz. Meghallgattam panaszod, S fogadjam most haragod? Megérdemlem teljes joggal, Hogy nem tisztelsz tiszta szóval? Tán lenne esélyed helyre tenni, Ha lehet csak egyet kérni. Ne feledd el kérlek soha, Gondolkoznod kellett volna. Elhibáztál egy jó esélyt, Embert, ki tán szeret még... Lehet most nemet mondtál, Nem mondom: Bánhatod már! Nem feledlek tán sohasem, Mert nyomot hagytál odabent. Elhiszem, ha szeretsz még, De siess, nehogy elkéss! Nehogy elkéss a szavakkal, Drága, a Rózsa hamar hervad! Egy szívből szóló őszinteség, Mint egy szép, nyíló Rózsa vég!

Félelem útján

Bátor s erős lelkű fiatal, Megvív ő minden viadalt. Nincs, mitől félni tudna, Soha nem tért más útra. Boldog percek s új utak, Egyszer nem ment jó útra. Az erdő szélén sötétben, Tök egyedül, félelemmel. Sosem félt még bagolytól, S mégis, ahogy huhogott. Vaksötétben hangosan, Fa tetején a magosban. Minden állatlépés hangja Hangosabb, mint valaha! Fent az égen a kerek hold Ily` nagy fényű nem is volt. Látni végre az út végét, Ahogy halad a fű szélén. S a szíve megnyugszik tán, Végigment a félelem útján.

illó rózsa lép ma rád

Valentin-nap, Valentin-nap. Évente csak egyszer van. Gyorsan venni ajándékot, Bele ne őszüljön halántékod. Illó rózsa lép ma rád, Pirospozsgás az orcád. Sziromhalmok mindenhol, Finom vacsi, vörösbor. Ne feledd el sohasem, Kiért harcol kedvesed. Szíved dobban hevesen, Izgulsz, mint egy kisgyerek.

Szemedben szíved ragyogása

♥A csillogás, megy őszinte,♥ ♥Mely értem szól, melyet nekem adsz.♥ ♥Érzem, ahogy fogod kezem s szorítasz,♥ ♥Szorítasz örökké, óvsz s féltesz.♥ ♥Óvsz a széltől, a bajtól s bánattól,♥ ♥Féltesz a gonosztól, a rossztól.♥ ♥Szíved rejtelme minden mozzanatodban,♥ ♥Szavaidban tiszta, őszinte szerelmed.♥ ♥Értem vagy, nekem adott az ég, a minden,♥ ♥Hogy velem maradj örökkön örökké.♥ ♥Meghálálnom mind azt a jót amit adtál,♥ ♥Egy élet is kevés. Te vagy az én boldogságom,♥ ♥Hálám jeléül szerelmem adom, azt az őszinte♥ ♥Érzést, melyet irántad érzek.♥ ♥Én kis nagy szerelmem, maradj velem örökké,♥ ♥Maradj velem, hogy szerelmed meghálálhassam.♥ ♥Hogy mind azt a jót visszaadhassam, hogy♥ ♥Én is millió egy csókkal áldhassam ajkad,♥ ♥S millió egy boldog szerelmes perccel♥ ♥Ajándékozhassam meg az életed. ♥